A sín nincs messze Tőlünk és a játszótértől sem. A Bábszínház óta utánozzuk Neki a vonatot, hanggal, mozdulatokkal, de csak a napokban kezdte el utánozni: ha hallja, hogy jön, mutat a hang irányába,és mondja: Sihisihisihisihi!
A Hal!
Szerdán kettesben voltunk egész nap, mert Apa sokáig dógoz,... meg sógorékhoz is volt egy kanyar, tehát csak késő este ért haza.
Bohóckodtunk! Biankáéktól kapott egy Kis Hableányos könyvet, amihez mágnesek tartoztak. Mivel a könyvet még ilyen célból nem tudja használni, a mágnesek egy ideje a hűtőt diszítik, illetve fényképeket tartanak (hogy ne keveredjenek el, mire kellenek), amit a Kisasszony nagyon is értékel. Gyakran játszunk velük párbeszédest.
Pl.:
A kis Hableány azt mondja a Halacskának: "Idenézz Halacska, milyen szép torta! Mi lenne, ha megkóstolnám?" Mire a halacska: ...... "pápápápápá" (Tátogás, hiszen tessék életszerűnek lenni, egy tortával és egy hableánnyal. Na mindegy!) Ezt a komoly és bonyolult párbeszédet anniyra értékelte, hogy azóta, ha halat lát, bárhol, bármilyet, elkezd tátogni, ami néha cuppogósra sikerül! :D Mit mondjak, zabálnivaló.
